Látnivalók Budapesten

Budai Vár
Halászbástya
Mátyás-templom
Sándor-Palota
Szent István-bazilika
Parlament
Gellért Gyógyfürdő és Uszoda
Városliget
Lánchíd

Budai Vár

Mutasd a térképen

A Budai Várpalota Budapest I. kerületében található, 1988 óta a Világörökség része.. A Várnegyedben számos középkori eredetű műemlék, valamint 17-18. századbeli lakóházak és középületek találhatók. A Várnegyed a budai Várhegyen épült fel, 1243-ban kezdődött meg az építése. A Várhegy déli részén található a Budai Várpalota, melynek története a XIV. század közepére nyúlik vissza. Anjou Károly Róbert idején kezdődött a palota felépítése, melyet. Nagy Lajos 1354-ben Budára helyezte a királyi székhelyet, ezzel kiemelt jelentőséghez jutott a Vár, és a fejlődés üteme is felgyorsult. A palota Hunyadi Mátyás idején (a XV. Század közepén) élte fénykorát, mikor a reneszánsz műveltség beköltözött a királyi udvarba. A török hódoltságtól (1526) kezdve a II. világháború végéig komorabb időszak következett a Várra: A megszállók nem gondozták az épületet, katonai célokra használták azt. A Vár a több mint 250 évig tartó török uralom alatt több ostromot is átvészelt, míg 1686-ban felszabadították. Ezt követően azonnal megkezdődött a palota helyreállítása. Az épület további ostromokat állt ki az 1848-49-es szabadságharc és a II. Világháború alatt. 1946-ben, a háború befejezése után felújították.


Látnivalók a Várnegyedben: Építészeti látványosságok:

-Várpalota
-Mátyás-templom
-Halászbástya


Múzeumok:

- Budapesti történeti múzeum
- Nemzeti Galéria
- Hadtörténeti Múzeum


Más:
-Budvári sikló

Halászbástya

Mutasd a térképen

Halászbástya: A műemlék Schulek Frigyes tervei alapján épült a Budai várban, neoromán stílusban. Az elnevezése arra utal, hogy a középkorban a várfalnak ezt a részét a halászok céhe védte. A halászbástya közelében található Szent István király lovasszobra.


Mátyás-templom

Mutasd a térképen

A templom Budapest első kerületében található, az egyházi hagyomány szerint Szent István király alapította 1015-ben. Az István-féle templomról azonban sem okleveles, sem tárgyi adat nem maradt fent. A jelenlegi épület építése a tatárjárás után, IV. Béla idején kezdődött meg. Az első írásos forrás 1247-ben említi. Később, a 14. század második felében gótikus stíluban építették át. Ekkor kezdődött meg a templom belső terének átépíése, az épület csarnoktemplommá való átalakítása. Az épületet a 19. sázadban Schulek Frigyes építete újjá. Az 1800-as évek végén itt helyezték el III. Béla magyar király hamvait. A Mátyás-templom jelenleg rekonstruálás alatt ál, folyamatban van a régi, porladó kőtéglák kicserélése.

A Mátyás-templom oldala


Sándor-Palota

Mutasd a térképen

A Szent György-téren található egyemeletes, három homlokzatos kora klasszicista műemlék, jelenleg a Magyar Köztársaság elnökének otthona. A palotát gr. Sándor Vince számára feltehetően Johann Aman építette Pollack Mihály segítségével, 1806-ban. A domborműveket Anton Kirchmayer bajor szobrász készítette. A palota a második világháború alatt rommá lett, 1989-90-ben építették újjá.


Szent István-bazilika

Mutasd a térképen

Az ötödik kerületben található katolikus bazilika. 94 méteres magasságával Magyarország harmadik legmagasabb épülete. Itt őrzik a legfontosabb magyar nemzeti ereklyét, a Szent jobbot is. Építése 1848 februárjában kezdődött, ám a szabadságharc kitörése megakadályozta az építkezést, ami 1851-ben folytatódhatott. Az építész Hild József halála miatt az építkezést Ybl Miklós vezette tovább. 1868-ban a kupola beomlott, ezért Ybl átírta Hild terveit. Ybl halála után Kauser József vezette a munkálatokat a templom elkészültéig, 1905-ig. Az épület formai kialakításában főként Ybl szerepe hangsúlyos, így a bazilikát az ő művének tekinthetjük. A belső teret olyan neves festők díszítették, mint például Székely Bertalan, Than Mór, Feszty Árpád, és Benczúr Gyula. A kupola 1947-es leégett, de később helyreállították.

A bazilika honlapja


Parlament

Mutasd a térképen

Parlament: 1885-ben kezdték építeni a milleniumi ünnepségekre. Steindl Imre tervezte, aki azonban már nem érte meg a munkálatok befejezését. A Parlament épülete 268 m hosszú, 123 m széles és 96 m magas, 691 szobája, 27 kapuja van. A Duna felőli oldal a főhomlokzat, de a hivatalos főbejárat a Kossuth térről nyílik. Kívül és belül összesen 242 szobor van a falakon. A falak mészkő-téglákból épültek, melyek a savas városi esők hatására málásnak indultak, ezért keményebb kövekre cserélik őket. Ez a folyamat jelenleg is tart, így az Országház általában fel van állványozva. Az épület jelenleg a Magyar Országgyűlés székhelye. A legfontosabb látnivalók a Parlamentben a Szent Korona, és a Kupolacsarnok.

A Parlament honlapja

Gellért Gyógyfürdő és Uszoda

Mutasd a térképen

A gyógyfürő története ismereteink alapján a XV. században kezdődik meg, viszont ekkor még kórház szerepet töltött be. Majd a török hódoltság idején építettek ki a fürdődt, ekkor igen kedvelt volt a népsesség körében, mivel nagyobb és forrób vizű volt, mint a korabeli budai fürdők.A XVII. században Sárosfürdőnek nevezték, mivel a forrásvízzel együtt finam iszap is áramlott felfelé. 1918-ban nyittotta meg kapuit a szecessziós stílusban épült Szálló és Gyógyfürdő, majd 1927-ben hüllámfürdővel és 1934-ben pezsgőfürdővel növelte szolgáltatásait az épület. Néhány évvel ezelött, napjaink szigorú követelményeihez hűen, vízsszűrő-forgató berendezéssel látták el. Ma a gyógfürdőben szinte valamennyi gyógyszolgáltatás igénybe vehető.

Városliget





A legnagyobb park a városban, részei:

-Városligeti tó [1]
-Milleniumi Emlékmű (=Hősök Tere), oldalán a Szépművészeti Múzeum, és a Művészetek Palotája [2]
-Vajdahunyad-vár [3]
-Petőfi-csarnok [4]
-Közlekedési múzeum [5]
-Széchenyi fürdő [6] -Fővárosi Állat- és Növénykert [7]
-Vidámpark [8]
-Fővárosi Nagycirkusz [9]

Lánchíd



Széchenyi Lánchíd: Az első állandó Duna-híd volt a városban. Megépítése Gróf Széchenyi István kezdeményezésére kezdődött meg. Tervezője az angol Tierney Clark volt, az építkezést a skót Adam Clark vezette. A munkálatok 1839-ben kezdődtek, és tíz éven át tartottak. 1848-ban, az utolsó lánc felhúzásakor elszakadt az emelőlánc, és a hidat átszakítva a Dunába esett,ám szerencsére ezt pár nap alatt sikerült helyrehozni. Az épülő hidat a szabadságharc alatt az osztrákok megpróbálták lerombolni: Alnoch osztrák ezredes a hídra helyezett puskaporos hordókat robbantotta fel, de a robbanás nem tett komoly kárt az építményben (mivel Adam Clark vízzel árasztotta el a híd kamráit, így a legsebezhetőbb helyre nem tehették a robbanószert), csupán Alnochot ölte meg. A Lánchidat 1849. novemer 20-án adták át. Marschalkó János Oroszlán-szborai 1850-ben kerültek a helyükre. A híd budai hídfőjénél lévő teret később Clark-ról nevezték el (Clark Ádám Tér)A Lánchíd (több más Budapesti hídhoz hasonlóan) nem csupán átkelőhely, hanem látnivaló is.